Történet

 
Egertől 7 km-re, hegyes-dombos vidéken fek­szik az Egri Főegyházmegye egyik legjelentősebb kegyhelye, Egerszalók. A falu közepén emelkedő dombon áll a templom, és tőle kb. 50 m-re a harangtorony.

A helység első temploma a XII. században épült. Egy 1248-ból származó okirat említést tesz a „Zalouki egyházról”. Más okiratok (1470-ből, majd 1509-ből) említik a Boldogságos Szűz Mária templomát. Ez a templom a  törökdúláskor megsemmisült.

1696-ban herceg Esterházy Pál nádor „Mennyei Korona” című munkájában ír Egerszalókról, ahol egy tölgyfán „tiszteltetett ősi időktől fogva a Boldogságos Szűz Máriának ékesen írott képe, ölében tartva a keresztfáról letétetett Megváltónknak szent testét”.

Különös lendületet adott a kép tiszteletének egy vak leány csodálatos gyógyulása, amit aztán több csodálatos gyógyulás is követett. Ezeknek a híre messze földre eljutott.

A csodák hitelességének megállapítására 1755-ben Barkóczy Ferenc egri püspök törvényes vizsgálatot rendelt el, melyet három egri kanonok folytatott le. A kivizsgálás során beigazolódott, hogy sok beteg meggyógyult, akiken az orvostudomány nem tudott segíteni. A betegek hálájáról tanúskodik a templomban elhelyezett ezüst és réz fogadalmi tárgyak, valamint mankók és botok sokasága.

A kép tiszteletére hamarosan egy fakápolna épült, majd 1738-ban barokk stílusban felépítették a mai templomot Giovanni Battista Carlone világhírű olasz építőművész tervei szerint. A XVIII. század máso­dik felében kibővítették, és 1949-ben újjáépítették.

Az orgonát Mooser Lajos építette 1864-ben. 1973-ban készült el a szembemiséző oltár. A különálló ha­rangtorony 1760 körül épült, három harang lakik benne (öntötték: 1867, 1928, 1935).

A templom titulusa: Szűz Mária szent neve.  

XIII. Kelemen pápa már 1760-ban örök időkre három búcsút engedélyezett Egerszalóknak: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Kármelhegyi Boldogasszony és Kisboldogasszony utáni vasárnapokra, továbbá 7 évi búcsút Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni kedd­re.

1953-ban, a plébános felter­jesztésére, dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította az egerszalóki plébániatemplomot.

Az 1730 körül készült kegykép jelenleg a templomban, a tabernákulum fölött áll, Szűz Mária monogramjával díszített keretben. A keretet Eszterházy Károly egri püspök 1786-ban készíttette, a felajánlott ezüst tárgyak egy részéből. A kegykép négyzet alakú, vászonra festett olajkép, festője ismeretlen. A Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja, ölében a keresztről levett Szent Fiával (Pietà). Fejük fölött aranyozott ezüstkorona van, kövekkel ékesítve. Mária koronája körül ezüst angyalok tartják a csillagkoszorút. A képre fogadalmi ajándékként láncot erősítettek érmekkel és kereszttel.

A főoltárkép Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, ezt Sajósy Alajos festette 1871-ben.

A szentélyben van elhelyezve a rokokó faragású hordozható Mária-kép.  

Egykor az egri püspökök, főpapok, sőt a királyi család tagjai is szívesen zarándokoltak a Szűzanya egerszalóki szentélyéhez. De a nép is buzgón jött és jön ma is, főként a Kármelhegyi Boldogasszony és a Kisboldogasszony búcsújára. 1982-től az ifjúság számára is a lelki, szelle­mi töltekezés helyévé vált Egerszalók. Minden év júliusában több napos találkozó és lelkigyakorlat várja a hazai és a határainkon túli fiatalokat.  


Szeretettel várunk minden érdeklődőt!