Amikor Jézus a Genezáreti-tó partján tanított, nagy tömeg gyűlt köréje.
Ezért hajóba szállt, és egy kissé beljebb ment a parttól, a tömeg pedig a
tó partján maradt. Ekkor példabeszédekben sok mindenről beszélt nekik.
Így kezdte tanítását: „Halljátok csak! Kiment a magvető vetni. Amint
vetett, némely szem az útfélre esett. Odaszálltak az égi madarak, és
fölcsipegették. Némely mag köves helyre esett, ahol nem volt elég
talaja. Itt hamar kikelt, mert nem jutott mélyen a földbe. Amikor
azonban kisütött a nap, megperzselődött, és mivel nem volt elég erős
gyökere, elszáradt. Némely mag pedig tövisek közé hullott. Amint a
tövisek felnőttek, elfojtották, úgyhogy nem hozott termést. A többi mag
jó földbe hullott, kikelt, felnőtt, és harmincszoros, hatvanszoros, sőt
százszoros termést hozott.” Jézus így fejezte be szavait: „Akinek füle
van, hallja meg!”
Amikor egyedül maradt, tanítványai és a tizenkét apostol
megkérdezték tőle, mi a példabeszéd értelme, így válaszolt nekik: „Ti
megtudhatjátok Isten országának titkát, a kívülállók azonban csak
példabeszédekben hallanak róla: Nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de
ne értsenek, nehogy megtérjenek, és bocsánatot nyerjenek. Azután így
folytatta: „Nem értitek ezt a példabeszédet? Hogyan fogjátok a többi
példabeszédet megérteni? A magvető az, aki az igét hirdeti. Azok,
akikben útfélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a
sátán, és kitépi szívükből az elvetett igét. Azok, akiknél köves talajra
hullt a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen hajlanak rá; de nem
ver bennük gyökeret, mert (állhatatlanok), csak a pillanatnak élnek.
Ezért, ha szorongatás vagy üldözés éri őket az Isten igéje miatt,
hamarosan meginognak. Azok pedig, akikben tövisek közé esik (az Isten
igéje), meghallgatják ugyan a tanítást, de a világi gondok, a csalóka
gazdagság és a többi földi szenvedély rabul ejtik őket; és elfojtják az
igét, úgyhogy nem hoz bennük gyümölcsöt. Végül vannak olyanok, akikben
az ige jó földbe hullott. Hallják a tanítást, magukévá is teszik, és
harmincszoros, hatvanszoros, sőt százszoros termést hoznak.”
Mk 4,1-20