„Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!”
Amikor a színeváltozás hegyéről Jézus visszatért tanítványaihoz, látta,
hogy nagy tömeg tolong körülöttük, és írástudók vitatkoznak velük. Amint
az emberek észrevették Jézust, mindnyájan meglepődtek, majd elébe
siettek és üdvözölték. Jézus megkérdezte tanítványait: „Miről
vitatkoztok velük?” Valaki a tömegből így felelt neki: „Mester! Elhoztam
hozzád a fiamat. Gonosz lélek lakik benne, aki némává tette.
Valahányszor hatalmába keríti, földhöz vágja. Habzik a szája, fogait
csikorgatja és megmerevedik. Már kértem tanítványaidat, hogy űzzék ki
belőle, de nem tudták.”
Jézus így válaszolt: „Ó, hitetlen nemzedék! Meddig maradjak még
veletek? Meddig tűrjelek titeket? Vezessétek hozzám a gyermeket!” Erre
odavitték hozzá. Mihelyt a gonosz lélek meglátta Jézust, tüstént
elkezdte ide-oda rángatni a fiút, az pedig a földre zuhant, és habzó
szájjal vonaglott. Jézus megkérdezte a fiú apját: „Mióta szenved ebben a
bajban?” Ő azt felelte: „Gyermekkora óta. A gonosz lélek gyakran tűzbe
és vízbe taszította, hogy elpusztítsa. Ha valamit tehetsz, szánj meg
minket, és segíts rajtunk!” Jézus így felelt neki: „Ha valamit tehetsz?
Minden lehetséges annak, aki hisz!” Erre a fiú apja azonnal felkiáltott:
„Hiszek, Uram, segíts az én hitetlenségemen!”
Amikor Jézus látta, hogy egyre nagyobb tömeg verődik össze, ezekkel a
szavakkal parancsolt rá a tisztátalan lélekre: „Te néma és süket lélek!
Parancsolom neked, menj ki belőle, és soha vissza ne térj belé!” Erre
(a gonosz lélek) összevissza rángatta a fiút, és hangos kiáltással
kiment belőle. A fiú olyan lett, mint a halott. Többen meg is jegyezték:
„Meghalt!” Jézus azonban megragadta kezét, és felsegítette. A fiú
talpra állt. Amikor azután Jézus hazaérkezett, és egymás között voltak, a
tanítványok megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni a gonosz lelket?”
Jézus így felelt: „Ezt a fajtát semmi mással nem lehet kiűzni, csak
imádsággal és böjtöléssel.”
Mk 9,14-29
|