„Jól van, derék szolgám!"
Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan
megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta
nekik: „Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi
méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját.
Tíz mínát adott nekik, és így szólt: „Kereskedjetek vele, míg vissza nem
térek!” Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek
utána, és tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!” Az
előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor
hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit
szerzett vele.
Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott.”
Erre azt mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges
voltál, tíz város kormányzását bízom rád.” Jött a másik szolga, és így
szólt: „Uram, mínád öt mínát hozott. „ Ennek azt mondta: „Te öt város
kormányzója leszel.” Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád.
Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember
vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.”
Ezt így büntette meg: „A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga.
Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és
learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak,
hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?” Aztán a körülállókhoz
fordult: „Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája
van!” Azok megjegyezték: „Uram, hiszen már van tíz mínája.” De ő így
válaszolt: „Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy
bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije
van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek,
hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!”” E szavak után Jézus
folytatta útját Jeruzsálem felé.
Lk 19,11-28